1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről (KIVONATOS KÖZLÉS!!!)
2002-07-01
Az
Országgyűlés - a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a
gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny
fenntartása érdekében - a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az
üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek
védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének
előmozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának
jelentőségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására a
következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E
törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt:
vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklám
szolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett gazdasági
reklámtevékenységére.
2. § E törvény alkalmazásában: a) A
reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel
rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi. b) Burkolt reklám: semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám. c)
Egészségügyi intézmény: olyan egészségügyi szerv, intézet, intézmény,
szolgálat vagy más szervezet, amelyet külön jogszabály egészségügyi
intézménynek minősít. d) Felnőtt korú: aki a tizennyolcadik életévét betöltötte. e) Fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. f)
Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul. g)
Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás,
ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy
más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének,
megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy
árujelző megismertetését mozdítja elő (a továbbiakban: reklám). h) Gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. i)
Gyógyszer: olyan - külön törvényben meghatározott - anyag vagy anyagok
keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése,
felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása,
javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi
szervezeten alkalmaznak. A galenusi és a magisztrális gyógyszer fogalmát
külön törvény határozza meg. j) Gyógyszerek rendelésére és
forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek
kereskedelmi forgalmában részt vevő - a vonatkozó tevékenységi
engedéllyel rendelkező - előállító és a gyógyszer-nagykereskedő. k)
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy
anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján
nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték. l) Játék: olyan áru, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak. m)
Különleges ajánlat: minden olyan ajánlat, amely időbeni, mennyiségi,
minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a
kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minősül különösen az
időszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy
időszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és a nyereményekre
vonatkozó ígéret. n) Megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely
bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy
megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a
tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e
személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval
azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait
sérti vagy sértheti. o) Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely
közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos
vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más
vállalkozás által előállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban
szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut. p) Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli. r)
Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja,
létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. s)
Sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és
televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide
nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát,
rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre
szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és
hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó,
nyilvános közlésre szánt technikai eszköz. t) Szabadtéri
reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett
eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző
eszközöket. u) Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám,
amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok
következtében - a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez
szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb
hatás keltette inger hat. v) Vizsgálati készítmény: a külön
jogszabályban meghatározott klinikai vizsgálatok vagy vizsgálati
értékelések alatt álló készítmény, a gyógyszer törzskönyvbe, illetve
gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nyilvántartásába való
bejegyzéséig és a forgalomba hozatali engedély megadásáig.
Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások
4. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a) személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért, b) erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz, c) félelemérzetet kelt.
5. § (1) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és a) fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, b)
tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen
felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőtt korúakat áru vásárlására
ösztönözzék. (2) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és
fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja,
így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos,
továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.
5/A. §
(1) Tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén
kívül - a pornográf reklámot. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk
üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg. (2) Az (1)
bekezdés alkalmazásában pornográf reklám minden olyan reklám, amely a
nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen
amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol. (3) Tilos
közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a
szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális
szolgáltatás reklámjának minősül minden olyan tájékoztatás, amely
közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének
előmozdítására irányul. A szexuális szolgáltatás fogalmát és
reklámozásának további korlátozásait külön jogszabály állapítja meg. (4)
Tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén
kívül - az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul. (5)
Tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén
kívül - az olyan emeltdíjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely
szexuális ingerkeltésre irányul. Az emeltdíjas távközlési szolgáltatás
fogalmát külön jogszabály állapítja meg.
***
Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások
8.
§ Tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és a - külön
jogszabályban meghatározott - közbiztonságra különösen veszélyes
eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén
történő reklámozást.
9. § (1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag
orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti
felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők,
gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha
az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minősül. (2)
Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása,
ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az
alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely kizárólag a
gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az
egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól. (3) Az (1)
bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik - az egészségnevelési célú -
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos
Tisztiorvosi Hivatala által egyedileg engedélyezett védőoltási
programokat népszerűsítő tájékoztatásra. (4) A (3) bekezdés szerinti
tájékoztatás nem engedélyezhető, ha a tájékoztatás felismerhetővé teszi
az oltóanyag nevét, árujelzőjét, illetve egyéb megjelölését. (5) A gyógyszerismertetés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
10.
§ (1) Az - egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott
készítmények kivételével - embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból
vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem
minősülő gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám: a) egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, b)
tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
készítmény nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak
szokásos nemzetközi szabadnevét, c) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű használatára ösztönöz, d)
a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott
alkalmazási előirat alapján mutatja be, e) tartalmazza a gyógyszer,
illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény
rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, f)
egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó
betegtájékoztató, vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve
mellékhatások megismerésének szükségességére. (2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely a) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére hivatkozik, b)
a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény
mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező
alkalmazhatóságának képzetét kelti, c) gyógyszert vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel, d)
a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény
hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes
eredetére vezeti vissza, e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet, f)
betegség vagy sérülés hatására bekövetkező változást, illetve a
gyógyszer és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény által az
emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást
félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérő módon mutat be, g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza, h)
annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő
gyógyhatású készítmény alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul, i) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény forgalmazási engedélyére hivatkozik. (3)
A gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a
gyógyhatású készítmények olyan reklámjára, amely kizárólag a gyógyszer
törzskönyvi elnevezését és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza
(emlékeztető reklám) az e § (1) bekezdése nem alkalmazandó. A gyógyszer
vagy gyógyhatású készítmény emlékeztető reklámja kizárólag rádióban vagy
televízióban ugyanazon reklámösszeállításon belül, e § (1)-(2)
bekezdéseinek megfelelő gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény reklám
megjelenését követően tehető közzé. (4) Tilos közzétenni a) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről készített, b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó, c) külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó, d) vizsgálati készítményt bemutató e) gyermekkorúaknak szóló gyógyszerreklámot. (5)
Tilos közzétenni a vény nélkül kiadható gyógyszer reklámját, ha a
gyógyszer nevével azonos elnevezésű, kiszerelésű és gyógyszerformájú,
kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van.
11.
§ Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása
megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály állapítja meg.
12. § (1) Tilos alkoholtartalmú italt reklámozni a) olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól, b) sajtótermék címoldalán, c)
színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy
fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak
teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően, d) játékon és annak csomagolásán, e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül. (2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól, b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be, c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel. (3) Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely a) a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel, b) dohányzó személyeket ábrázol, c) ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.
13. § (1) Tilos közzétenni dohányáru reklámját. (2)
Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed a dohányáru közvetett
reklámjára is. A dohányáru közvetett reklámja különösen az a reklám,
amely a) a dohányárut közvetlenül nem jelöli meg, de a dohányáruval
összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával
alkalmas a dohányáru reklámozására, b) a dohányárut más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be, c) más árut dohányáru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be. (3)
Nem minősül dohányáru reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek
elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohányáruéval
megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője
egyértelműen elkülöníthető a dohányáruétól. (4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki a) a kizárólag a dohányáru forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra, b) a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére, c)
azokra az idegen nyelvű sajtótermékekre, amelyeket nem a Magyar
Köztársaság területén nyomtattak vagy adtak ki és elsődlegesen nem a
Magyar Köztársaság területén való forgalmazásra állítottak elő.
13/A.
§ (1) A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való
reklámjának tartalmaznia kell: "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és
környezete egészségét" szövegű általános figyelmeztetést, valamint a
dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat. (2) A
figyelmeztetés szövegét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott
adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen
nyomtatva, a háttérből kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék
megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell
tartalmaznia. (3) A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes
reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell
lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettőnél több nyelven
tartalmazza.
Forrás:vitalitas.hu
24/1997. (VIII. 14.) NM rendelet
az
embergyógyászatban használatos gyógyszerek, illetve a gyógyszernek nem
minosülő gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről
A
gazdasági reklámtevékenységrol szóló 1997. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Grtv.) 25. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás
alapján az alábbiakat rendelem el:
1.
§ (1) A Magyar Köztársaság területén embergyógyászatban használatos
gyógyszert [Grtv. 2. § i) pont], illetve gyógyszernek nem minosülo
gyógyhatású készítményt [Grtv. 2. § k) pont] hirdetni, reklámozni,
ismertetni - ideértve az egészségnevelési, illetve tudományos
ismeretterjeszto célból sajtótermékben, illetve szabadtéri
reklámhordozón közzétett tájékoztatást is - a Grtv.-ben és e rendeletben
meghatározott módon és feltételek szerint lehet.
(2)
Az állatgyógyászati célú gyógyszerek, illetve egyéb állatgyógyászati
gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetésérol külön
jogszabály rendelkezik.
2. § (1)
Gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, valamint kizárólag
fekvobeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, illetve kizárólag
az orvosi rendelok, gondozóintézetek részére beszerezheto gyógyszerek,
tápszerek, oltóanyagok (a továbbiakban együtt: vény nélkül nem
beszerezheto gyógyszer) reklámozása - a (2) bekezdés kivételével -
tilos.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott vény nélkül nem beszerezheto gyógyszerek csak a
gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosultak [Grtv. 2. § j)
pont] részére és kizárólag szakmai céllal reklámozhatóak.
(3)
3.
§ (1) Gyógyszertárból orvosi vény nélkül is kiadható és kereskedelmi
forgalomban beszerezheto gyógyszerek, gyógyszernek nem minosülo
gyógyhatású készítmények a fogyasztók részére reklámozhatóak és
hirdethetoek.
(2) A reklámban a
gyógyszer törzskönyvezési eljárása során jóváhagyott és a
betegtájékoztatóban felsorolt legfontosabb mellékhatásokat fel kell
tüntetni.
(3) Nem reklámozható
a) a mellékletben felsorolt betegségek, betegségcsoportok gyógyítására, illetve megelozésére szolgáló gyógyszerkészítmény,
b)
c)
az olyan vény nélkül is beszerezheto gyógyszer, amelynek árához a
gyógyszer vényre történo beszerzése esetén a külön jogszabályban
meghatározott egészségügyi rendelkezés jogcímen, illetve 0%-nál nagyobb,
de 100%-nál kisebb mértékben a társadalombiztosítás támogatást nyújt.
4.
§ (1) A gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minosülo gyógyhatású
készítmény reklámja a Grtv. 10. §-ában meghatározott feltételeken túl a
fogyasztó részére csak akkor teheto közzé, ha a reklám tartalmazza az
alábbi figyelmeztetést:
"A kockázat és mellékhatások tekintetében olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezeloorvosát, gyógyszerészét!"
(2)
A gyógyszerreklám tartalma, illetve a közölt információnak minden
esetben egyeznie kell a reklámozott gyógyszer, illetve a gyógyszernek
nem minosülo gyógyhatású készítmény forgalomba hozatali engedélyében
jóváhagyott (beteg)tájékoztatóval, illetve a gyógyszer-alkalmazási
eloírással.
5. § (1) E rendelet 1.
§-ának (1) bekezdésében meghatározott vényköteles gyógyszerek szakmai
célú reklámozásának minosül (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) a
gyógyszer hirdetése, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére,
hatására, illetve alkalmazására vonatkozó információ, amelyet a
gyógyszerismerteto tevékenységet végzo személy a gyógyszerek rendelésére
és forgalmazására jogosultak felé továbbít.
(2)
A gyógyszerismertetés során átadott információk tartalma nem térhet el
az ismertetett gyógyszer törzskönyvezése során megállapított és a
forgalomba hozatali engedélyben szereplo gyógyszer-alkalmazási
eloírástól.
(3) A
gyógyszerismertetést végzo személynek a gyógyszerre vonatkozó
információkat és dokumentumokat olyan részletességben kell bemutatnia,
illetve átadnia, hogy azok alapján a gyógyszerek rendelésére és
forgalmazására jogosult személy véleményt alkothasson az ismertetett
gyógyszer alkalmazásáról.
6. § (1) A
gyógyszerismertetést végzo személy az információk továbbítása során az
alkalmazhatóság bovebb megismertetése érdekében a gyógyszerek
rendelésére és forgalmazására jogosult személynek az általa ajánlott
gyógyszerbol térítésmentesen gyógyszermintát adhat át.
(2)
Az átadásról a gyógyszerismertetést végzo személy jegyzokönyvet köteles
felvenni, és annak egy példányát a gyógyszerminta elfogadójának átadni.
A jegyzokönyvnek tartalmaznia kell:
a) az átadott termék gyártójának és forgalmazójának nevét és székhelyét,
b) a gyógyszermintát felajánló reklámozó [Grtv. 2. § o) pont], illetve az átvevo nevét,
c) az átadott gyógyszerminta törzskönyvi elnevezését és mennyiségét.
(3) Fekvobeteg-gyógyintézet esetében a jegyzokönyv egy példányát át kell adni az intézet fogyógyszerészének.
(4)
Az átadott gyógyszerminta kiszerelése nem térhet el a gyógyszer
forgalomba hozatali engedélyében meghatározott legkisebb kiszerelési
formától. A mintán fel kell tüntetni az alábbiakat:
"Ingyenes orvosi minta, kereskedelmi forgalomba nem hozható!"
(5)
Gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak a gyógyszert
reklámozó és gyógyszerismerteto személy közvetítésével évente legfeljebb
két alkalommal és összesen legfeljebb 10 doboz gyógyszert ajánlhat fel.
(6) Kábítószernek, valamint pszichotróp anyagnak minosülo gyógyszerbol gyógyszerminta nem adható.
7. § (1) A gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosultaknak szóló gyógyszerismertetést
a) az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (a továbbiakban: OGYI), vagy
b) az ismertetni kívánt gyógyszert reklámozóval
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló orvos, fogorvos vagy gyógyszerész folytathat.
(2)
A gyógyszerismertetés megkezdése elott az e tevékenységet végzo személy
az (1) bekezdésben említett jogviszonyt tanúsító és az e tevékenységre
jogosító okiratot a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult
személynek annak kérésére felmutatni köteles.
(3)
Az (1) bekezdés b) pontja esetében a megbízó a gyógyszerismertetés
rendszeres végzésével megbízott személy (4) bekezdésben meghatározott
adatait a megbízástól számított 30 napon belül az OGYI-nak bejelenti.
(4)
A gyógyszerismertetoi tevékenység akkor kezdheto meg, ha a
gyógyszerismertetést végzo személyt - kérelmére - az OGYI
nyilvántartásba vette. A nyilvántartás tartalmazza
a) a gyógyszerismertetést végzo személy nevét, születési évét,
b)
orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész esetében az országos
nyilvántartás számát, kamarai tag esetén a kamarai tagságról szóló
igazolást,
c) a képzettséget igazoló oklevél számát,
d) a gyógyszert reklámozó gazdálkodó szervezet megnevezését.
8.
§ Karitatív célra térítésmentesen gyógyszer, illetve gyógyszernek nem
minosülo gyógyhatású készítmény csak olyan egészségügyi vagy szociális
intézmény számára adható át, ahol a gyógyszerek, illetve a gyógyszernek
nem minosülo gyógyhatású készítmények felhasználásának szakmai
ellenorzése biztosított. Az átadásról minden esetben jegyzokönyvet kell
készíteni, amely tartalmazza:
a) az átadott gyógyszer(ek), gyógyszernek nem minosülo gyógyhatású készítmény(ek)
aa) megnevezését,
ab) mennyiségét,
ac) gyártási és lejárati idejét; valamint
b) az elfogadó intézmény és a felajánló megnevezését és székhelyét.
9.
§ (1) A gyógyszerek, illetve a gyógyszernek nem minosülo gyógyhatású
készítmények reklámozhatóságának a Grtv.-ben, illetve az e rendeletben
meghatározott szabályai megsértése esetén - a Grtv. 15-20. §-aiban
meghatározott reklámfelügyeleti eljárás keretében - a Fogyasztóvédelmi
Fofelügyeloség mellett szakhatóságként közremuködik a OGYI, illetve a
vizsgált készítmény törzskönyvezését vagy nyilvántartását végzo Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes országos intézete.
(2)
E rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében, illetve a 8. §-ban meghatározott
jegyzokönyv 1-1 példányát a reklámozó, illetve a gyógyszerek
rendelésére és forgalmazására jogosult a kiállítástól számított 5 évig
köteles megorizni.
10. § (1) Ez a
rendelet 1997. szeptember 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével
egyidejuleg az emberorvoslásban használatos gyógyszerek Magyarországon
történo tudományos és laikus ismertetésének szabályozásáról szóló
3/1957. (XI. 1.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1984. (VIII.
8.) EüM rendelet hatályát veszti.
(2)
Az a személy, aki a 3/1957. (XI. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (1)
bekezdése alapján a gyógyszerismertetoi tevékenység végzéséhez eloírt
feltételek teljesítése alól korábban felmentést kapott,
gyógyszerismertetoi tevékenységet a rendelet hatálybalépését követoen is
folytathat, ha megfelel a 7. §-ban foglalt rendelkezéseknek azzal, hogy
orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészi képesítéssel nem kell
rendelkeznie.
Melléklet a 24/1997. (VIII. 14.) NM rendelethez
1. Tuberkolózis.
2. Szexuálisan terjedo betegségek.
3. Egyéb súlyos fertozo betegségek, ideértve az AIDS-et is.